Hiszem vagy nem hiszem

Ebben a szócikkben leírom, hogy általánosságban, hogy határozom meg a “hiszek benne” vagy az ellenkezőjét a “nem hiszek benne” kifejezéseket.

Hiszek benne:

  • tudáshiányon alapuló megelőlegezett bizalom
  • pozitív hozzáállást tartalmaz
  • pozitív elvárást tartalmaz
  • rendszerint elfogadásba torkollik, ezért eljut a tapasztalásig

Nem hiszek benne:

  • tudáshiányon alapuló bizalmatlanság
  • negatív hozzáállást tartalmaz
  • negatív elvárást tartalmaz
  • rendszerint elutasításba torkollik, ezért nem jut el a tapasztalásig

Mindkét esetben a tudáshiány az ami megalapozza a továbbiakat.

Fentiek alapján:

  • aki hisz egy bizonyos valamiben az nyitott arra a bizonyos valamire, témára és megengedi magának, hogy tapasztalatot gyűjtsön, majd a tapasztalása után mond véleményt, ami véleményem szerint mindig szubjektív marad.
  • aki nem hisz egy bizonyos valamiben az elzárta magát attól a bizonyos valamitől, témától és így meg sem engedi magának, hogy tapasztalást gyűjtsön, majd ennek a tapasztalás hiánynak az ellenére véleményt alkot, ami ebben az esetben még szubjektívnak sem mondható.

Vagyis amikortól valamiről megszerzem a tapasztalást (saját magam bőrén tapasztalom) onnantól kezdve nem “hiszek benne” kell beszélni, hanem ismereten/tudáson alapuló elfogadásról vagy elutasításról. Természetesen a nyelvezetünkben alkalmazzuk ettől eltérően is a hiszek benne kifejezést vagy a nem hiszek benne kifejezést.

Ha fenti sorokat olvasva valaki érintve érezi magát az csak a “véletlen” műve lehet.

Álljon még itt egy szólás, közmondás: “akinek nem inge ne vegye magára”