Hipnózis, hipnoterápia vélemény

 Sok kérdés és gondolat fogalmazódott meg bennem az elmúlt hetekben, hónapokban.  Már ez is eredmény, hiszen ezáltal arra lettem figyelmes, hogy elkezdtem érdeklődni magam iránt és emellett a környezetem iránt is. Az élet bármely területéről volt is szó, az addigi életem során, folyamatosan aggódtam, féltem, nem értettem és leginkább elhittem, hogy nem vagyok rá képes. Kialakítottam magamnak egy kényelmi zónát, amiből nem akartam kilépni. Ez egy őrült kőrforgás, aminek nincs vége. Vagy legalább is azt hittem. Persze ebben is más volt a hibás.                                                                           

Ekkor jött az életembe László, aki egyszerűen csak annyit kérdezett: „Miben segíthetek? ” Könnyűnek tűnhet ez a kérdés, de mégsem tudtam rá válaszolni. Így aztán azt a legkézenfekvőbb választ adtam neki, amit abban a pillanatban csak lehetett.  „Félek a széltől.”                                                                                   

Határozottan hittem, hogy „csak” ennyi az egész. Az én olvasatomban tényleg ez volt a legnagyobb zavaró tényező az életemben.                                               

Azután elkezdtünk dolgozni. Hónapokról beszélünk, sok munkáról és kitartásról. Aki ismer az pontosan tudja, hogy ha valami jellemző rám az a kitartás.  Lassan kezdett körvonalazódni, hogy bár valóban félek a széltől, (A legjobban attól) valójában tele vagyok szorongással, aggódással, amit az évek alatt „profi módon” magas szintre emeltem.  Kezdetekkor még nem is gondoltam volna, de miután rávilágítottak most már tudom, hogy a változásokat csak magam indíthatom el és ha már elindult, többé nem dőlhetek hátra. Hiszen nem akkor nehéz „ugrani” amikor nem félsz, hanem akkor amikor igen. Nem mondhatom, hogy könnyű ez a feladat, ez tény.               

Egy biztos: Azt mondják, hogy a felismerés fél siker. Akkor Én már félig elértem a célom. A másik felén még dolgozom. Nem vagyok egyedül. Lászlót jó szakembernek tartom. Iránymutatásával egy újfajta gondolkodásmód kialakítása a cél. Segítőkész munkája a mindennapi gondolatok átformálásában eszköz. Saját magunk megismerése, pozitív megítélése hozzásegít a fejlődéshez. Ehhez partner Ő. Én vitorlát bontok Ő pedig fújja a hátszelet. Hosszú az út még a partig…

Kiss Éva.